A minap jött egy levél, szerzője azt írta, hogy - kisebb bérleti díj elmaradás miatt - szerinte jogszerűtlenül akarja az utcára tenni őt a lakást kiadó tulajdonos. Viszont csak szóban fenyegette meg, papír nem született róla. Megkérdeztük jogi szakértőnket, mi ilyenkor a helyzet, íme a válasz.

Valahogy előkeríthette volna a pénzt, mert akkor időt nyerhetett volna. Ugyanakkor nem teljesen reménytelen az ügy, ugyanis számtalan "kötelezettsége" van a bérbeadónak ahhoz, hogy jogszerűen mondjon fel akár úgynevezett rendes, vagy rendkívüli  (szankciós) felmondással. Most sorra vesszük ezeket:

Önkormányzati lakás rendes (normális) felmondásánál a határozatlan időre szóló szerződés esetén a bérlő részére cserelakást kell felajánlani ugyanazon a településen, persze írásban kell benyújtani ezt a felmondást, ami legalább három hónapos átmeneti időt ad a bérlőnek.(Kivétel, ha a bérlőnek ezen a településen saját lakása van, vagyis elvileg van hová költöznie).

Nemrég még a határozatlan idejű bérlet rendes felmondását úgy szabályozta a törvény: ha a bérbeadó sima magánszemély (vagy cég, de lényeg, hogy nem önkormányzat), és ő, azaz a bérbeadó mondott fel, akkor neki is fel kellett ajánlania megfelelő cserelakást a bérlőnek, hacsak nem kötötték ki a felek a szerződésben, hogy ez a jogosultság a bérlőnek nem biztosított.

Ez kikerült a törvényből, így ezen szerződéses kikötés nélkül is is fel lehet mondani – a meglehetősen piacidegen –, cserelakás biztosítása nélkül. Egyébként erről a cserelakásos lehetőségről a legtöbb bérlő (sőt bérbeadó sem, hiszen akkor kizárta volna a szerződésben) nem is tudott, aminek talán az a fő oka, hogy az emberek túlnyomó része úgy gondolja, a lakásbérletet a Polgári törvénykönyv szabályozza. Nem egészen, a Ptk pusztán mögöttes szabály, azonban egy speciális törvény, a lakások és helyiségek bérléséről és az elidegenítésük egyes szabályairól szóló 1993. évi LXXVIII. tv. szerint kell eljárni.   

Tehát, mint fentebb írtuk, külön történet az önkormányzati lakás, nyilván  nem erről van szó az Ön esetében.

Az önkormányzati lakásoknál főszabályként a rendes felmondás csak akkor lehetséges, ha az adott lakást szeretnék átalakítani, korszerűsíteni, netán lebontani, ekkor pedig megfelelő cserelakást (hasonló méret és komfortfokozat, de például  Budapesten belül nem kötelező azonos kerületben lennie a csere lakásnak).

Önre  az egyéb kategória vonatkozik, vagyis a rendes felmondásnak nem előfeltétele a cserelakás felajánlása.

Itt térek ki a másik felmondási típusra, az úgynevezett szankciós kategóriára, vagyis a rendkívüli felmondásra. A különbség, hogy a rendes felmondást nem kell indokolni, míg a rendkívüli felmondást igen. Rendkívüli felmondási ok lehet akár a lakbér kifizetésének az elmulasztása, de akár a károkozás a lakásban, a házirendbe ütköző hangos bulizás stb. Érdemes megnézni, hogy a szerződésben mit nevesítettek esetleg külön rendkívüli felmondási okként, mert akár a törvényben megadottaktól azt szigorúbban is szabályozhatták. Eléggé elterjedt például, hogy a bérbeadó megtiltja a lakáson belüli dohányzást (nem akarja vállalni a bútorokba, függönyökbe, tapétába stb. beszívódott dohányfüst miatti többlet állagromlást) vagy kisállattartást és ha ezt a bérlő megszegi, akkor az a szerződés szerint rendkívüli felmondással is szankcionálható. 

Mivel az Ön elmondása szerint a bérbeadó csak szóban "fenyegette" meg Önt, így álláspontom szerint nem jogszerűen járt el.

Nem láttam az Önök bérleti szerződését, de jó ha tudja, hogy nem csupán az elmaradt bérleti díjra hivatkozhat a bérbeadó. Például arra is, hogy Ön nem teljesített valamilyen vállalt, lényeges kötelezettséget. Ilyen lehet az, hogy helyreállítja a lakás műszaki állapotát, ha abban az Ön ott tartózkodása alatt (a bérleti szerződés ideje alatt) és Önnek felróható módon valamilyen kár keletkezik.

Azt javaslom, alaposan olvassa át a bérleti szerződést, a mellékletet is, ha van. Amennyiben tényleg nincs írásos felszólítás, akkor könnyebb a dolga, de ez természetesen nem mentesíti a teljes bérleti díj kifizetése alól, vagyis az esetleges pár tízezer forintos elmaradásokat is rendezni kell.

A vendégei viselkedése szintén aggasztó és a túlságosan is "ereszd al a hajamat"-típusú bulik rendkívüli felmondásra is okot szolgálhatnak. A társasház többi lakója természetesen a tulajdonost (az Ön bérbeadóját) veszi elő, ő pedig előbb-utóbb meg fogja tenni az írásos felszólítást, felsorolva az indokokat, amelyek közé nem csak a lakás rendeltetésszerű használata, hanem a közös tulajdonban álló épületrészeké, vagyis a lépcsőházé is betartozik.

Ott falfirkáknak, taccskidobásnak, dorbézolásnak helye nincs. Önnel, mint bérlővel szemben léphet fel a bérbeadója, hiszen Önnel áll jogviszonyban, az Ön felelőssége, hogy ha házibulit szervez, akkor ügyelnie kell a csendre és a szalonképes vendégekre.