Jogos kérdés, hogy a tulajdonosok (akik legtöbbször bérbeadók is) hogyan állnak a diákok szüneteihez, a fiataloknak fizetniük kell azokat a hónapokat is, amikor nem laknak ott, vagy sem?

A bérleti szerződések meghatározott időre szólnak, általában 1 év az az időszak, amit a legtöbben aláírnak. Ebben az egy évben viszont diákszemmel nézve van két olyan időszak is, ami a vizsgaidőszak: a téli és a nyári hónapok. Télen december közepétől általában február végéig tart a vizsgaidőszak, nyáron pedig június közepétől július végéig, majd következik a nyári szünet. Ez ugye több hónapot is jelent, amit nem feltétlenül kell a lakásban tölteni, sőt, azok, akik vidéken élnek és nem az ország másik végén, megtehetik, hogy csak beutaznak a vizsgáikra. 

A lakbér és a közös költség azonban nem szünetel azokban a hónapokban, így az előre látók maximum július közepéig veszik ki a szobát vagy lakást, és a téli hónapokat pedig kifizetik. A jó fej bérbeadók általában 10 hónapra, az iskola idejére kötnek szerződést a diákokkal, és a kieső két hónapra legfeljebb kiadják külföldieknek a lakásaikat. A kevésbé jó fejek valóban 1 évre kötik le a lakást, és kifizettetik a lakbért és a rezsit, hiába nem lakik ott senki. 

A tulajdonosoknak-bérbeadóknak nincs közük ahhoz, hogy a bérlő az adott időszakban ott lakik-e vagy sem, ahogy ahhoz sincs közük, ha a bérlő éppen a barátnőjénél vagy a pasijánál alszik hetek óta. A lakbért a szerződésnek megfelelően ki kell fizetni. Az is megoldás lehet, ha a diákok és a tulajdonos abban állapodnak meg, hogy a nyári hónapokra feleannyi lakbért fizetnek, cserébe megengedik, hogy a bérlő kiadja másoknak is a szobákat arra az időszakra, például nyári egyetemre érkezőknek. A holmikat pedig elzárják a lakásban, így mindenki jól jár.

Akadnak olyan hirdetések, amik kifejezetten a diákokat célozzák meg, és már a leírásban ott van, hogy 10 hónapra szerződnek a diákokkal. Érdemes ezeket keresni, ilyen az alábbi kiadó erzsébetvárosi kétszobás kiadó lakás is.

Kattintson a képre!